-sűrű sötét rengeteg erdőbe akarok menni, óriás fenyőfák közé, rettegni medvéktől, ordasoktól, boszorkányoktól...tavakban fürödözni, tündérekkel kergetőzni, manókat áfonyával dobigálni, ugrálni a tőzegmohán, labdázni a holddal, piros bogyót enni , megmámorosodni...aranyhajat növeszteni..
.
Szorongás
"Hontalan fények közt otthonos lélek:
mindentől, ami volt, mindentől félek."
Szilágyi Domokos
Erdő mélyén
"Jaj istenem a világ
kinek szoros kinek tág
jaj de szoros a világ
csontig hatol velőt vág
hogy kitágul a világ
ha egyszer jobb időt lát."
Szilágyi Domokos
Zsinóron
"Most kéne vágyni, vágyni az álmokat, s dróton rángatni bábokat. "
Csákvári Eszter
Lány
"Arcod színét szívja szív,
megsápadt szemed
könnyé töri - titkolod?"
Szilágyi Domokos
Múlt idézés
"Erdő, erdő, mit vétettem,
Mikor rajtad átalmentem?
Én egyebet nem vétettem,
Csak rajtad keresztül mentem."
Csángó népdal
Szomorúfűz történet
„Réges régen, amikor a szomorúfűzfa még nem volt szomorú, fent élt a hegyen a büszke fenyőfák társaságában. Szerelmes volt egy fenyőfába, aki viszontszerette őt. Nappal boldogan súgtak-búgtak, bólintgattak a szélben, de minden éjszaka, mikor feljött a Hold a fűzfát szorongó érzés kerítette hatalmába. Nem bírta elviselni, amint a játékos Hold a gyönyörű tűleveleket ezüstbe öltöztette, s az ágakat-bogakat sejtelmesen körülfonta. A fűzfa nagyon féltékeny lett. Bánatában elbújdosott, leeresztette az ágait és keservesen sírni kezdett. Könnyeiből patakok, a patakokból tavak lettek. Azóta is ott áll a parton, örök szomorúságra ítélve.”
Mese
Mohos
"sűrű sötét rengeteg erdőbe akarok menni, óriás fenyőfák közé, rettegni medvéktől, ordasoktól, boszorkányoktól...tavakban fürödözni, tündérekkel kergetőzni, manókat áfonyával dobigálni, ugrálni a tőzegmohán, labdázni a holddal, piros bogyót enni, megmámorosodni...aranyhajat növeszteni..."
czs
"Ne nézz hátra, jön a farkas..."
"Árvák vagyunk, árvák, ugye, drágám.
Fizetünk érte - néha drágán:
te értem s én teérted.
S az elme épp akkor hagy cserben,
midőn az öröklétet már-már megértem, megérted."
Szilágyi Domokos
Funtineli
"Jajistenemistenem,
tönkretesz a szerelem,
se nappalom, se éjjelem.
Nappalom csak kínos,
éjjelem keserves,
megnyugvásom immár nem lesz.
Nem lesz nyugovásom,
lesz csak bujdosásom,
váratlan várakozásom.
Jajistenemistenem,
tönkretesz a szerelem,
se nappalom, se éjjelem.
Termő tavaszi gyászom
nyáron-őszön vigyázom,
télen majd vígabbra fázom."
Szilágyi Domokos
Funtineli blues
"Soványan ülök, nézem, hogy virítsz,
világ, kóró virágja, messziség.
Kék szirmaidban elhamvad az ég.
A nagy szürkület lassan elborít."
József Attila
Pipacs
"Röptükben gyújtja föl az alkony
a madarakat.
Ellustul a nap lobogása,
abbamarad.
Koratavaszi, bágyadt, párás,
bimbó zenék.
Tavasszá ringatók. Mehetnénk,
ha tetszenék,
velük, hívnak. Ne szólj, ne szólj most,
ne szólj, hiszen
hallak, szívem. Tudod, hogy hallom
és elhiszem."
Szilágyi Domokos
Vágy
"Mint aki boldogságba záratott,
törődöm, öröklétre fáradok
kételyeimben kérhetetlen ingass,
bújj hozzám - ringassalak ringass."
Szilágyi Domokos
Szerelmetes
"Csodától-terhesen
fogadj el, kedvesem,
csodára-éhesen
ez öröklét-lesen,
csodára-éhesen
fogadj be, édesem."
Szilágyi Domokos
Szeret nem szeret
"Virágvállú, hogy bírod
cipelni a súlyt?
Fájdalom és szerelem
iker-átka sújt."
Szilágyi Domokos
Intrika
"Kicsi ember, tudsz-e
szépeket hazudni,
szép álságot hinni?
Van-e erőd: utolsóig
minden poharat kiinni?"
Szilágyi Domokos
Felettes én
"A hegyek, akik küldtek,
megtanítottak: szeressem a friss levegőt,
fejem fölött a magasságot
vigyáznom kell a világra,
hogy bajod ne essék..."
Szilágyi Domokos
Kettősség
"Játsszuk, ami nincs, de lehetne.
Játsszuk, ami nincs, de szeretne
lenni. Esendő mimagunkat."
Szilágyi Domokos
Békét a csenddel
"Békét a csenddel kötni ki tud? "
Szilágyi Domokos
Bűntudat
"Mennyei mérlegen mérettünk.
Mária, könyörögj érettünk."
Szilágyi Domokos